A második körös német tesztcsoportok
(2016. február– július)
A német partnerek esetében az RLG program szorosan kapcsolódik az ETC alapvető tevékenységeihez, ami jó esélyt biztosít arra, hogy a projekt eredményei a helyi gyakorlat szerves részei maradjanak. A közösen kifejlesztett elemek modulként épülnek be azoknak a szakmaválasztás előtt álló fiataloknak a képzésébe, akiket a munkaügyi központ megbízásából támogat az intézmény évről évre. Az iskola munkájában új, államilag finanszírozott feladatként kapott helyet 2016 elejétől az országba felnőtt kísérő nélkül érkező fiatal menekültek segítése. Az ETC munkatársai ugyanakkor más intézményekben is tesztelték már a program gyakorlatait.
2015 decemberében és 2016 áprilisában általánosan képző középiskolák szakmai orientációs napjain próbálták ki az RLG program számos gyakorlatát 12-13 éves tanulók körében. Az egyes feladatokat 18-20 fő oldotta meg. A diákok szociális összetétele a városi átlagot reprezentálta – a migráns tanulók és a nehéz körülmények között élők viszonylag magas arányával. A tapasztalat azt mutatta, hogy a gyakorlatok ebben a közegben is jól működtek. A tanulók élvezték azokat, bár a nagyobb koncentrációt igénylő feladatok kicsit nehezek voltak a számukra.
2016. márciusában egy speciális iskolában teszteltek néhány gyakorlatot. A résztvevők itt is 12 évesek voltak. A gyerekek sajátosságaihoz igazítva, különböző nehézségi szintekkel próbálkoztak a német kollégák. Úgy látták, hogy a gyakorlatok egy része a sajátos nevelési igényű tanulók lehetőségeihez és szükségleteihez is jól illeszthető, s a résztvevők örömmel végzik azokat.
A fiatal menekültekkel végzett munka 2016 februárjában kezdődött az ETC-ben. Az első, nagyobb részt fiúkból álló 12 fős csoport 16-21 éves tagjai Afrikából és Ázsiából érkeztek. Bár saját országukban szereztek valamilyen végzettséget, de ennek tartalmát nehéz volt megítélni, mivel német nyelvtudásuk szintje többnyire nagyon alacsony volt. Traumatizált lelki állapotban voltak, család és hivatalos gondviselő nélkül. Az RLG program gyakorlatai az ő esetükben a 10 hónapos Bridge Year programba illeszkednek, melynek célja a német kultúrába való befogadás és a menekültek tanuláson keresztül való integrálása a társadalomba. Arra kívánják felkészíteni őket, hogy el tudjanak majd helyezkedni valamilyen szakmában a munkaerőpiacon. Egyúttal be kívánják vezetni őket a német mindennapokba (szabályok, szerepek, viselkedési formák stb.), illetve a munka világába (a munkavállalás módjai, elvárások a munkavégzés területén stb.) – miközben különféle szakmák terén szerezhetnek gyakorlati tapasztalatokat. A csoport összetételét és szükségleteit tekintve, jelenleg talán ők azok, akik a legközelebb állnak a projekt által hangsúlyosan megcélzott NEET fiatalok köréhez.
Számukra különös kihívást jelent az, hogy alacsony szintű nyelvtudás mellett is fejlődést érjenek el különféle kompetenciaterületeken. Az ő tréningjükben az RLG programnak azok a gyakorlatai kapnak helyet, amelyek a mindennapi életben és a munka világában egyaránt hasznos készségek fejlesztésére fókuszálnak, és megoldásukhoz elsősorban gyakorlati ügyességre van szükség. A résztvevők számára ugyanakkor különösen fontosak voltak azok a tevékenységek, amelyek középpontjában az önbemutatás állt, mert ezek segítik őket az önmagukra vonatkozó mélyebb tudás és az önbizalom kialakításában.
2015 decembere óta bizonyos rendszerességgel sor kerül az RLG gyakorlatok felhasználására börtönben fogvatartott emberek körében is. A résztvevők ez esetben kizárólag férfiak, 25 és 70 év közöttiek. Végzettségüket tekintve nagyon vegyes csoportról van szó. Általában szakképzettek, de vannak köztük írástudatlanok és felsőfokú végzettséggel rendelkezők is. Egy-egy foglalkozáson alkalmanként 6-14 fő vesz részt. Jellemző rájuk, hogy a hosszú bezártság miatt nehezen teremtenek kapcsolatot, azonban miután sikerült rábeszélni őket az együttműködésre, élvezni kezdték a gyakorlatokat.
A tesztelés második szakaszának legfontosabb, s a fejlesztésbe még beépíthető általános tapasztalatai a következők voltak:
- Mindig vannak olyan csoportok, amelyek gyorsabban végeznek a feladatukkal, mint a többiek. Ezért született meg az a döntés, hogy készüljenek olyan kisebb, idő-kitöltő feladatok is, amiket a trénerek szükség esetén könnyen elő tudnak húzni a tarsolyukból.
- A foglalkozáson alapvető jelentősége van a stressz-mentes légkörnek – kivéve azt a helyzetet, amikor a gyakorlat maga hoz létre stresszes helyzetet (például a problémamegoldás vagy a gyors döntéshozatal gyakorlása során).
- Fontos, hogy a trénerek figyelembe vegyék az adott csoport etnikai és kulturális összetételét – például az olyan gyakorlatok esetében, amelyek testi kontaktust is igényelnek. De az ilyen fajta feladatokat még homogén csoportokban is érdemes a tréning későbbi szakaszára hagyni.
- Minden tevékenységet érdemes annak értelmezésével bevezetni, hogy azok milyen készségeket, kompetenciákat fejlesztenek.
- Nagyon lényeges a gyakori pozitív visszacsatolás, ami segíti a fejlődés kívánatos irányának megtalálását és bátorítást is ad hozzá. Ezért a legkisebb jó irányba történő elmozdulást is értékelni és tudatosítani kell a résztvevőkben.
A tartósan együtt dolgozó, szakmaválasztásra készülő csoportban eredményesnek bizonyult az is, hogy az RLG program egy-egy gyakorlatának témáját workshop formájában dolgozták fel. Ugyanebben a körben nagy sikert aratott a német és angol nyelvű Business Master nevű társasjáték is, amely a program egyik országspecifikus elemének tekinthető. Bajor cégek anyagi támogatásával jött létre, s a vállalkozási ismeretek, illetve készségek fejlesztését célozza.
2016 őszétől folytatódik a program alkalmazása a munkaügyi központ által küldött, újonnan érkező fiatalok körében. Szeptember folyamán három új csoportnak szervezték meg az ETC-ben a kompetenciákat felmérő napot, összesen 31 fiatal részvételével.
- 10. 01.
