2015. április, München

A projekt harmadik nemzetközi konzultációjára a müncheni ETC-ben került sor 2015. április 13-16. között. A találkozó egyik fő témaköre a projekt célcsoportjaként megjelölt fiatalok képességeinek felmérését szolgáló eszközökre vonatkozó információk és első gyakorlati tapasztalatok megosztása, illetve az első körben kipróbált eszközök közös továbbfejlesztése volt.

A skót partnerek bemutatták a The Journey to EmploymenT (JET) Framework nevű eszközt, amely széles körben kipróbált, könnyen kezelhető képességmérő lapokból áll. Tartalmi szempontból pedig a következő területeket fogja át:

• egyéni körülmények,
• érzelmi adottságok,
• a tanuláshoz és a munkához kapcsolódó attitűdök,
• a foglalkoztathatósághoz kapcsolódó készségek,
• a képesítésekkel, oktatással és szakmai képzéssel összefüggő információk,
• gyakorlati tapasztalatok és kötődések,
• életpálya-építés,
• foglalkoztatottság.

A skót partnerek örömmel tájékoztatták a többieket arról, hogy a program tulajdonosai hozzájárulnak a rendszer kiválasztott elemeinek szabad felhasználásához az RLG projekt keretében. A csoport tagjai ezután közösen döntötték el, hogy a kérdőívrendszer melyik részei illeszkednek jól a fejlesztési tervekhez, mik azok az elemek, amiket mindegyik partner használni fog majd.

A magyar partnerek egy szintén széles körben ismert, mind a négy partnerország nyelvén szabadon hozzáférhető és ugyancsak jól kezelhető pszichológiai kérdőívrendszert osztottak meg a többiekkel. A Képességek és nehézségek kérdőív (Strength and Difficulties Questionaire, SDQ) nevű eszköz a szociális kompetenciák mérésére alkalmas. Bár e kompetenciaterület mérése és fejlesztése a magyar fél önálló feladata, minden megszülető eredmény felhasználható lesz bármelyik résztvevő ország gyakorlatában – szorosan illeszkedve a komplex vállalkozói képesség együttes másik kiválasztott tíz tartalmi területéhez.

A meglévő készségek felméréséhez kapcsolódó tevékenységek terén a találkozót megelőző időszakban a német partnerek végezték a legtöbb gyakorlati munkát. Az általuk használt nagy mennyiségű fejlesztő gyakorlat adatbázisára támaszkodva, olyan tevékenységeket válogattak össze, amelyek illeszkednek az RLG projekt keretében kiemelt tíz nagy kompetenciaterülethez, és alkalmasak lehetnek a fiatalok képességeit értékelő nap programjában való felhasználásra. Áttekintést adtak az előkészítő munka során felmerült szakmai dilemmákról, amelyeket azon nyomban meg is vitatott a csoport.

Mivel a kiválasztott tevékenységeket az ETC-ben lévő fiatalok körében ki is próbálták, az ebben résztvevő tanárok számos fontos gyakorlati tapasztalatot tudtak megosztani. A munkacsoport lépésről lépésre megvitatta az egyes feladatok használhatóságát. Voltak olyanok, amelyeket változtatás nélkül jónak ítéltek a résztvevők. Másokat részben módosítottak. S voltak olyanok is, amelyeket közös döntéssel újakra cseréltek. Az értékelő nap programjának véglegesítését a német partnerek vállalták néhány napon belül. Úgy, hogy a találkozót nem sokkal követő stirlingi tesztfolyamatban már fel is tudják használni azt a skót partnerek.

A találkozó résztvevői ezt követően meglátogathatták az ETC egyik tesztcsoportját, ahol a fiatalok épp a tervezési és döntési készségekhez kapcsolódó feladatot oldottak meg. Később lehetőség volt arra, hogy a résztvevők személyesen is beszélgessenek két fiatallal, ami további hasznos elemeket adott a közös gondolkodáshoz.

Fontos feladata ennek a munkaszakasznak az oktató anyag tartalmi felelősségi területeinek véglegesítése. Az egyes szervezetek saját korábbi tapasztalataihoz és a projektben betöltött szerepéhez illeszkedve, a résztvevők az alábbiak szerint osztották szét egymás között a fejlesztéssel megcélzott kompetenciaterületeket:

Magyarország

• hajlandóság a kockázatvállalásra
• személyközi készségek
• döntéshozatali képesség

Németország

• erős késztetés a kezdeményezésre
• problémamegoldás
• tervezés és szervezés

Skócia

• hajlandóság a tanulásra
• felelősségvállalás

Lengyelország

• alkalmazkodóképesség és rugalmasság
• üzleti gondolkodás és tudatosság
  

A találkozó harmadik napjára elkészült az a kódrendszer is, amelynek segítségével a program egyes elemei fájlonként egyértelműen azonosíthatók lesznek, s a csoport eldöntötte, hogy a végső elnevezéseket minden esetben a magyar partnerek adják majd az elkészülő anyagoknak.

Ugyancsak elnyerték végleges formájukat a különféle tervezői űrlapok, amelyek lehetővé teszik, hogy a közös fejlesztés minden résztvevője azonos szempontok szerint gondolkodjon, és azonos formában készítse el a munkáját.

A német kollégák bemutattak a csoportnak egy Business Master nevű társasjátékot, amely – a közismert Monopoly mintájára – a vállalkozói készségek, a gazdasági és pénzügyi ismeretek fejlesztését tűzi ki célul maga elé. Helyi cégek támogatásával dolgozták ki és tették elérhetővé német illetve angol (kétnyelvű) kérdésekkel a bajor középiskolák számára. A német partnerek már kipróbálták a társasjátékot a fiatalok körében, és az nagy sikert aratott. Annyira jónak tűnt, hogy komolyan felvetődött a kérdés, miként lehetne azt magyar és a lengyel partnerek számára is valamilyen formában adaptálni a projekthez kapcsolódóan. A megoldás azonban még nem körvonalazódott.

A találkozó záró szakaszában azt gondolták még át a résztvevők, hogy milyen fajta dokumentumokra van szükség a fiatalokkal való munka során. Ezek közül az alábbiak rövid időn belüli kidolgozásában és használatában egyezett meg a csoport:

• A résztvevőkkel kötendő szerződés
• A program ismertetője
• Jelenléti ívek
• Résztvevői portfoliók
• Önértékelő lapok

Legvégül pedig a következő, krakkói találkozó időpontját, az addig megoldandó feladatokat, valamint a soron következő internetes tanácskozás időpontjait rögzítették a résztvevők.